Januárban ünnepli huszonkettedik születésnapját Jan Garbarek Star című különös ECM-lemeze. A norvég szaxofonos trióban vette fel e lemezét két, általában hagyományos jazzt játszó muzsikussal, Miroslav Vitoussal (bőgő) és Peter Erskine-nel (dob). A legtöbben arra számítottak, hogy ez lesz Garbarek visszatérése a tradicionálisabb jazzhangzáshoz, miután évekig etnojazzel kísérletezett. A várakozásokat nem egészen váltotta be a lemez. Garbarek itt is olyan lágyan szólaltatja meg a tenorszaxofont, mintha szoprán lenne, előszeretettel alkalmazza a szinte zenei névjegyeként szolgáló hosszú, kitartott hangokat, illetve azt a bizonyos télies hangzást, amelyről annyi kritikusa írt.