A New York Times hosszú cikkben foglalkozik a tegnapelőtt, július 11-én hetvenhat éves korában Los Angelesben elhunyt Charlie Haden életművével. A muzsikus halálát felesége, Ruth Cameron jazzénekesnő közölte a világgal. Cameron harminc éve állt Haden mellett, alkalmilag közös felvételeket is készítettek. A halál pontos oka nem ismeretes, de Haden az utóbbi években gyermekkori paralízisének késői szövődményeivel viaskodott. Hadent a jazztörténet legnagyobb hatású bőgősének nevezi az amerikai újság. Játéka kétségtelenül a teljes letisztultság és a tökéletes hangformálás példaképe volt. Tehetségét különböző stílusokban kamatoztatta. Több saját zenekart is vezetett, közülük az avantgárd és a latin zene különös keverékét megvalósító Liberation Music Orchestra és a sokkal populárisabb Quartet West kapta a legtöbb figyelmet. A bőgős pályája mintegy ötvenöt évet fogott át. Huszas évei elején járt, amikor 1959-ben tagja lett a forradalmian újító, politonális improvizációkkal sokkoló Ornette Coleman Quartetnek, ahol, legalábbis névleg, a free jazz megszületett. Haden 1967-ben egy másik, később meghatározóvá vált együttes, a Keith Jarrett Quartet tagja lett, ahol a zongoristán és rajta kívül Dewey Redman szaxofonos és Paul Motian dobos játszott még. A Liberation Music Orchestra 1969-ben adta ki első lemezét az Impulse! kiadónál. E zenekar komponistája és arranzsőre Carla Bley volt. A big band négy stúdiólemeze mindig a republikánus kormányzások idején jelent meg, a legutóbbi (Not in Our Name) 2005-ben, az iraki háború elleni tiltakozásul. E zenekar Haden radikális baloldali politikai nézeteit is közvetítette a hallgatókhoz. Az 1937-ben született Charlie Haden gyerekkorában countryzenét játszott. 2008-ban e régi időkre emlékezett Rambling Boy című albumán, melyet családtagjaival készített. 1951-ben kezdett jazz iránt érdeklődni, amikor meghallotta Charlie Parker játékát. Los Angelesbe költözött, ahol kapcsolatba került Hampton Hawes és Paul Bley pianistákkal, valamint Art Pepper altszaxofonossal, de a pályán Ornette Coleman együttese indította el. Haden sokoldalú zenészként a duózásnak is mestere lett. Készített duettlemezt többek között Hank Jones, Kenny Barron és Keith Jarrett zongoristával, illetve Pat Metheny gitárossal. 1997-ben lett először Grammy-díjas. 1982-ben alapította a CalArts Jazz programot, melynek keretében rengeteg diákot oktatott. Zenetanárként is maradandó életművet alkotott. Utolsó felvételét 2007-ben készítette Keith Jarrettel (Last Dance). A tervek szerint hamarosan megjelenik egy posztumusz albuma is, melyet a tavaly elhunyt Jim Hall gitárossal vett fel 1990-ben.