Február 18-án hajnalban Párizsban elhunyt Didier Lockwood jazzhegedűs. A hatvankét éves művész halálát valószínűleg szívroham okozta. Lockwood nagy példaképe a szintén francia Stéphane Grappelli volt, de korántsem csak mestere és támogatója stílusában játszott. Mikor megismerkedtek, Lockwood már rocksztárnak számított, mint a Magma együttes tagja. A Grappellivel való találkozást követően is elsősorban jazz fusiont, nem pedig “gypsy jazz”-t játszott. Kevesebben tudják róla, hogy jelentős zeneszerzői tevékenységet is folytatott: írt több hegedűversenyt, két operát és egy musicalt, utóbbit első feleségével, Caroline Casadesus énekesnővel.
Az 1956-ban skót és francia szülők gyermekeként született Lockwood hatévesen kezdett hegedülni. Jean-Luc Ponty zenéjének hatására kezdett érdeklődni az elektromos hangszerek iránt. 1981-ig játszott a Magma együttesben. Grappellivel 1976-ban ismerkedett meg egy jazzfesztiválon. Az idős mester turnéra hívta az akkor húszéves zenészt, ez az élmény indította el Lockwoodot a jazzpályán. Első lemeze 1979-ben jelent meg. Számos saját lemezt készített a 80-90-es években, de hallható volt sidemanként is például Billy Hart dobos Oshumare című albumán. Életének utolsó szakaszában Lockwood többnyire akusztikus lemezeket készített, és több projektben együtt dolgozott második feleségével, Patricia Petibon szopránénekesnővel.